„NÜB” Alapszabály (tervezet)
„NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületének Alapszabálya a 2018. november 26.-án elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege
ALAPSZABÁLY
Az önálló jogi személyként működő NÜB, Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete egyesület, amelyet természetes személyek alapítottak. A „NÜB”, Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete alapszabályát a 2018. november 26-án elhatározott módosításokkal egységes szerkezetben a következőkben állapítja meg:
A legutóbb elhatározott módosításokat félkövér, dőlt betűk jelzik.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület neve: NÜB Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete.
2. Az Egyesület jogi személy.
3. Az Egyesület székhelye: 1054 Budapest, Tüköry utca 3. II. emelet
4. Egyesület döntéshozó szerve: a Közgyűlés
5. Az Egyesület ügyvezető szerve: az Elnökség.
6. Az Egyesület általános képviselője: az Elnök.
7. Az Egyesület működése kiterjed az ország egész területére.
8. Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, támogatásokból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA
1. Az Egyesület célja:
a. Képviseli a nácizmus és magyarországi kiszolgálói által üldözötteket, a magyar jogszabályok alapján vallási, faji, nemzetiségi és politikai okokból üldözötteket a hazai és a külföldi állami szervek, szervezetek előtt. Következetesen fellép az őket és hozzátartozóikat jogosan megillető erkölcsi elismerésért és anyagi kártalanításért, aktívan közreműködik a kárpótlási jogszabályok végrehajtásában.
b. Segíti a társadalom demokratikus, antifasiszta tudatának fejlesztését, küzd a fasiszta, antiszemita, rasszista, idegengyűlöletet hirdető megnyilvánulások, uszítás ellen. A humanista eszmeiség alapján együttműködik az azonos elveket valló szervezetekkel, kiemelten a magyar Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely Közalapítvánnyal és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületével
c. Ápolja és megőrzi a fasizmus áldozatainak emlékét.
d. A következő generációk bevonásával ápolja hagyományait.
e. Mozgalmi tevékenységet fejt ki céljai megvalósítása érdekében.
f. Az Egyesület - arra törekszik, hogy az ifjúsági szervezetekkel és oktatási intézményekkel való kapcsolat segítségével a fasizmus borzalmairól reális kép alakuljon ki a felnövekvő ifjúságban.
2. Az Egyesület szolgáltatásaiból a tagi körön kívüliek is részesülhetnek akként, hogy az Egyesület előadásokat, eszmecseréket tart, konferenciákat, kiállításokat szervez, emlék- és zarándokutakat szervez és bonyolít le.
3. Az Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
III.
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint tagdíj fizetésére. A tagok felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt.
2. Alapító tagok azok a személyek, akik az alakuló ülésen az Egyesület alapításában részt vettek.
3. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván vagy nem tud részt venni. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.
4. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépéssel vagy kizárásával a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával.
5. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület Közgyűlése dönt.
6. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület elnökével.
7. Jogszabályt, alapszabályt vagy a közgyűlési határozatot sértő, vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai.
Alkalmazható jogkövetkezmények: - írásbeli figyelmeztetés, - a tag súlyosan vagy ismételten történő sértő magatartása esetén a tag kizárása.
A fellebbezési eljárás részletszabályait a fegyelmi szabályzat állapítja meg.
IV.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1. Az Egyesület minden tagja személyesen gyakorolhatja választási jogát, azonos szavazati joggal rendelkezik, részt vehet a Közgyűlésen, valamint a közgyűlési döntéshozatalban. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. 2. Tisztségviselőnek bármelyik tag megválasztható.
2. Az Egyesület tagja köteles évente a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, teljesíteni az alapszabályban meghatározott kötelességeket, továbbá közreműködni az egyesületi célok megvalósításában a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
3. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat a tagok minden évben az Egyesület pénztárába közvetlenül készpénzben, átutalással vagy csekken fizetik meg. Az egyesület tagjai nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
4. Az Egyesület pártoló tagjai nem rendelkeznek szavazati, választási joggal, továbbá nem választhatók meg tisztségviselőnek. A pártoló tagok a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek, ott javaslatokat tehetnek. Kötelesek eleget tenni vállalt kötelezettségeiknek.
V.
AZ EGYESÜLET SZERVEI
A KÖZGYŰLÉS
1. Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
A Közgyűlést az Elnökség hívja össze, helyszínét, időpontját és napirendjét az Elnökség határozza meg. Az Elnökség a Közgyűlés helyéről, időpontjáról, továbbá tervezett napirendjéről az Egyesület valamennyi Tagját hirdetményi úton közzétett meghívóval pl: nyomtatott sajtóban: Új Élet, vagy internetes újságban: Breuerpress International, és a saját honlapon: nub.info.hu – legalább 15 nappal az ülés előtt – értesíteni köteles.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A Közgyűlés az ülését a székhelyén tartja, a székhelyén kívüli helyre akkor hívható össze, ha a napirendi pontok hatékonyabb, vagy célszerűbb megtárgyalására tekintettel indokolt. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés időpontját követően három napon túli, de tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.
Az eredeti közgyűlési meghívójában fel kell tüntetni a megismételt közgyűlés időpontját, helyét, a határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; továbbá fel kell hívni a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire.
Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani.
(1) Az ügyvezető szerv köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.A közgyűlés nem nyilvános.
2. A tagok a meghívó nyilvános közzétételétől számított 8 napon belül kérhetik az elnökségtől a napirend kiegészítését, a kiegészítés indoklásával.Amennyiben az Elnökség az indítványozott napirendi pontot elfogadja, az Elnök küldi meg a napirend kiegészítését a tagok részére ajánlott küldemény vagy e-mail formájában, illetve hirdetményi úton, legkésőbb az ülést megelőző 3 nappal.Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
3. A közgyűlés határozatképes, ha a leadható szavazatok több mint felét képviselő tagok jelen vannak.
Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevők számától függetlenül határozatképes.
A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Amennyiben a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
4. Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők.
A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az egyik elnökhelyettes látja el a levezető elnöki teendőket.
A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.
Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét.
A közgyűlés eltérő rendelkezés kivételével határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt, illetve közgyűlés döntésétől függően titkos - szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
5. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.l) valamint döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
6. Az alapszabály módosításához, valamint az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljak módosításához, az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
7. A közgyűlésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és két, erre megválasztott hitelesítő írja alá. A közgyűlés döntéseiről határozatok könyvét kell vezetni. A közgyűlést levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. Az elnök köteles a közgyűlés által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
AZ ELNÖKSÉG
8. Az Egyesület operatív működését - az ügyvezetést - 5 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai: elnök, két elnökhelyettes és két elnökségi tag. Az Elnökség a közgyűlés által megválasztott személyekből áll.
A közgyűlés tagjai az elnökségi tagok közül titkos szavazással választanak Elnököt, valamint elnök-helyetteseket. Az elnöki, az elnök-helyettesi és az elnökségi tagi tisztség ellátásához annak elfogadása szükséges.
A Közgyűlés az Elnökség tagjait 3 évre választja.
9. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések), az Egyesületet illető jogok vállalásáról a Közgyűlésnek beszámolni. Az elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, ott az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
10. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;g) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;i) a tagság nyilvántartása;j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről és kizárásáról való döntés.
11. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség szükség szerint de legalább havonta egyszer ülésezik. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 6 nap időköznek kell lennie. Tagjait névre szóló, igazolható módon (postai úton, vagy visszaigazolható e-maillel) megküldött meghívóval kell meghívni . Bármely az Elnökség tagjain kívül a napirenddel kapcsolatban érdekelt más személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
12. Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség ülése legalább három elnökségi tag jelenléte esetén határozatképes. Döntéseit három tag jelenlétekor egyhangúan hozza, minden tag jelenlétekor egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza. Az Elnökség minden döntését jegyzőkönyvben rögzíti. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét az Elnökség hitelesítőként kijelölt egy tagja és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Az Elnök köteles Az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezeti.
13. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
14.
(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
15. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
16. Az Elnökség (határozathozatalában nem vehet részt az a személy,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
AZ ELNÖK
17. Az Egyesület elnöke dr. Schiffer János György. Az Elnök képviseli az Egyesületet Magyarországon és külföldön.
18. Feladatai különösen a következők:
a. irányítja az Egyesület tevékenységét,
b. a közgyűlést bármikor összehívhatja,
c. megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez,
d. harmadik személyekkel való szerződések megkötése,
e. munkáltatói jogok gyakorlása,
f. a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell intézkedéseket megtennie,
g. az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.
19. Az Elnök a bankszámlával való rendelkezési jogot önállóan gyakorolja.
ELNÖKSÉGI TAGOK, ELNÖKHELYETTESEK
20. Az egyesület elnökhelyettesei: Juhász Béláné és dr. Frischmann Edgar. A bankszámlával való rendelkezésre az elnökhelyettesek együttesen jogosultak.
Az elnökhelyettesek jogai és kötelezettségei:
a. az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettesek által maguk közül választott elnökhelyettes teljes hatáskörrel helyettesítheti az elnököt,
b. az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges.
c. elnökhelyettesek rendszeres és eseti teendőit az elnök jelöli ki.
d. Az elnökség által kijelölt elnökhelyettes az alábbi feladatokat látja el:
- az Egyesület pénzállományának kezelése,
- a számlák kezelése és nyilvántartása,
- a pénztárkönyv vezetése,
- visszaélés gyanúja esetén az elnök értesítése,
- a számlák hitelességének ellenőrzése,
- adminisztratív feladatok ellátása,
- a tagság nyilvántartása,
- az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait kezeli.
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
21. Az Egyesület köteles felügyelő bizottságot alakítani. A Közgyűlés a tagok közül nyílt szavazással 3 évi időtartamra választja a felügyelő bizottságot, melynek létszáma 3 fő. A bizottság tagjai közül titkos szavazással választja meg elnökét.
22. A bizottság tevékenységének szabályait maga állapítja meg, határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A felügyelő bizottság elnöke részt vesz az Elnökség ülésein.
23. A bizottság a hatályos jogszabályok alapján rendszeresen ellenőrzi az Egyesület működését, gazdálkodását, pénz- és vagyonkezelését, amelyről jelentést készít a Közgyűlés számára. A bizottság az ellenőrzése során a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet, az egyesület irataiba betekinthet, szükség esetén szakértőt is igénybe vehet.
24. A felügyelő bizottság tagja a szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik.
25. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
26. Az intézkedésre jogosult vezetőszervet a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
27. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
28. A felügyelő bizottság a munkáját éves munkaterv alapján végzi. A munkatervét saját maga határozza meg, figyelembe véve az Egyesület munkaprogramját és középtávú stratégiáit.
29. A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelő bizottság megállapításait közli az elnökkel, illetve az elnökséggel.
30. A bizottság elnöke évente egyszer köteles jelentést tenni a Közgyűlés ülésén a felügyelő bizottság tevékenységéről, az elvégzett vizsgálatokról.
31. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
TANÁCSADÓ TESTÜLET
31. Az Egyesületnél a …../2018. sz. elnökségi határozat és a közgyűlés döntése alapján 2018. december 1-jétől egy 30 főből álló tanácsadó testület működik. A Tanácsadó Testület tagjává csak az Egyesület tagja válhat.
32. A Tanácsadó Testület tagjainak felét (15 fő) az Egyesület Elnöksége delegálja, míg a többi tag (15 fő) Tanácsadó Testületbe történő felvételéről az Egyesület Elnökségének javaslata alapján a Közgyűlés dönt a jelenlévő tagok egyszerű többségével.
33. A Tanácsadó Testület tagjává mind a delegált, mind a megválasztott tagok e tisztség elfogadásával válnak és megbízatásuk három év határozott időtartamra szól.
34. A Tanácsadó Testület fő funkciója az Egyesület működésének elősegítése, az alábbiak szerint:
a) segíti az Egyesület munkáját és felügyeletét;
b) az Egyesület életével kapcsolatos kérdésekben elvi vagy eseti állásfoglalást ad ki;
c) iránymutatást ad az Elnökségnek és a Közgyűlésnek;
d) saját maga megállapítja az ügyrendjét;e) közreműködik az Egyesület munkájának elemzésében, értékelésében;
f) a Tanácsadó Testület jogosult az elemzéshez, állásfoglalásához, véleményalkotásához szükséges minden információt az Elnökségtől bekérni;
g) működéséhez és kihelyezett üléséhez szükséges feltételek biztosításáról az Elnöknek kell gondoskodnia;
h) felülvizsgálja a más szervezetekkel való együttműködés lehetőségeit;
i) évente értékeli az Egyesület és az Elnökség tevékenységét;
j) tagjai útján lobbitevékenységet végez az Egyesület gazdasági lehetőségeinek kiszélesítése körében;
k) tagjai útján kutatómunkát végez az Egyesület életével kapcsolatos területeken;
l) segíti az Egyesület munkáját, különös tekintettel a társadalom demokratikus, antifasiszta tudatának fejlesztése, a fasiszta, antiszemita, rasszista, idegengyűlöletet hirdető megnyilvánulások, uszítás elleni közdelem területén.
35. A Tanácsadó Testület évente legalább kétszer ülésezik, ügyrendjét a jelen Alapszabályban foglaltak figyelembe vételével maga állapítja meg. A Tanácsadó Testület üléseit az Egyesület elnöke,szükség szerint hívja össze, illetve tíz tag írásbeli javaslatára köteles azt összehívni . A Tanácsadó Testület üléseit az Egyesület elnöke vezeti. A Tanácsadó Testület határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A Tanácsadó Testület határozatai az Elnökségre iránymutatás-jellegűek.
VI.
1. Az Egyesületen belül a tagok tagozatokat alakítanak. A tagozatokat a közgyűlés hozza létre. A tagozatokat az egyes koncentrációs táborok túlélői alkotják. A Tagozatok száma: 14
Az alakuláskori és új tagozatok a következők:
Auschwitzi Tagozat
Bergen-Belseni Tagozat
Buchenwaldi Tagozat
Dachaui Tagozat
Flossenburgi Tagozat
Lichtenwörthi Tagozat
Mauthauseni Tagozat
Munkaszolgálati Tagozat
Neuengamme-i Tagozat
Ravensbrücki Tagozat
Sachsenhauseni Tagozat
Gettó Tagozat
Strasshof an der Nordbahn Tagozat
Theresienstadti Tagozat
2. A tagozatok saját döntésük szerint üléseznek, melyről emlékeztetőt készítenek. A tagozatok feladata a tagokkal való bajtársi, mentális törődés.
VII.
A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
1. Az Egyesület vezető szervei - így a Közgyűlés és az elnökség - döntéseiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, valamint - nyílt szavazás esetén - a személye megállapítható. A határozatok könyvét és a közgyűlési jegyzőkönyveket tartalmazó nyilvántartást az elnök vezeti.
2. A Közgyűlés és az elnökség döntéseit az érintettekkel igazolható módon, írásban közli és az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára kifüggeszti.
3. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Egyesület elnökével vagy elnökhelyettesekkel történt előzetes egyeztetés után az Egyesület székhelyén bárki betekinthet.
4. Az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének rendjéről az erre kijelölt elnökhelyettes az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára való kifüggesztés útján gondoskodik.
VIII.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
1. Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan, akadályoztatása esetén az elnökhelyettesek együttesen jogosultak.
2. A Közgyűlés által 3 évre megválasztott képviselők neve: dr. Schiffer János György (elnök), Juhász Béláné, dr. Frischmann Edgar (elnökhelyettesek), ……………………. és ………………………. (elnökségi tagok).
IX.
AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen okból történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
2. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakkal, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaival, az elnyert pályázatok, támogatások, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
3. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.
4. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak az esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.
5. Az Egyesület gazdálkodásáról a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén kell lezárni. Az üzleti év végével az elnökség az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
6. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja.
X.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
2. Egyesület megszűnéseA jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszüntetifeltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a megszűnésről szóló döntésben foglalt ellenkező kikötés hiányában a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
3. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
4. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyon felhasználásáról a megszűnésről szóló közgyűlési határozatban kell rendelkezni. Ennek hiányában a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
A Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv, másrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadóak.
Záradék
Igazolom, hogy a „NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete Alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának, valamint a 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseivel hatályosított egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazza. A módosított Alapszabály félkövér, dőlt szövegrészei tartalmazzák a 2018. november 26.-án megtartott Közgyűlésen elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos Alapszabályt.
Kelt: Budapesten, 2018. november 26.
dr. Schiffer János György elnök
Ellenjegyzem: Budapesten, 2018. ……………….-án.
Friedné Dr. Kallós Éva
ügyvéd
KASZ: 36062486