Közösen és aktívan az új rasszizmus ellen!

Írta: Super User on . Beküldve: NÜB közéleti tevékenysége

A NÜB felhívása

A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületét (NÜB) a
holokauszt túlélői alapították, akiknek a száma sajnos
fogyatkozik. De nem változik a cél: nem szabad elfelejteni a
történteket, emlékezni és napról napra emlékeztetni kell a
rasszizmus és antiszemitizmus veszélyeire. Az egyesület várja
mindazok jelentkezését, akik fontosnak tekintik a társadalom
hiteles informálását, a holokauszt emlékezetének méltó ápolását
és megjelenítését.

Lebovics Imre beszéde az Ungvári Nemzetközi Holokauszt Konferencián

Írta: Super User on . Beküldve: NÜB közéleti tevékenysége

Lebovits Imre holokauszt túlélő vagyok. 1944. május 8-án a járás zsidóságát bekényszerítették a tiszafüredi téglagyárba. A gettó június 8-ai felszámolása előtt, június 3-án vitéz Horváth Kálmán  magyar királyi honvédszázados, önkéntes sorozást tartott. Gyerekek és öregek jelentkeztek munkaszolgálatra. 15 évesen én is jelentkeztem, édesanyám nem tartott vissza, így kerültem el az auschwitzi deportálást. Bevonultunk Jolsvára, (ma Szlovákia) rövid idő múlva a keleti frontra kerültünk. A szovjet csapatok elől folyamatosan visszavonultunk. Kassán nyolcvanunkat vagonba rakva az ausztriai Donnerskirchenben lévő lágerbe kerültem. A kegyetlenségek és a  flekktífusz miatt a 750 munkaszolgálatosból közel 150-200 maradt életben. 1945 áprilisában gyalog mentünk Mauthausenbe és május 5-én szabadítottak fel bennünket az amerikai csapatok. Édesanyámék tízen, édesapámék öten voltak testvérek. A szűkebb családi körből, a szüleimmel együtt, legalább 70 rokonomat ölték meg.

 Nagy nehezen hazakerültem. Felvételt nyertem a Műszaki Egyetemre, ahol végzés után negyven évig dolgoztam. Nyugdíjazásom után kizárólag a holokauszt témakörével foglalkoztam.

A NÜB Közgyűlésének állásfoglalása

Írta: Super User on . Beküldve: NÜB közéleti tevékenysége

A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesület (NÜB) Közgyűlésének állásfoglalása
 

Mi, a holokauszt még életben lévő túlélői, és a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületének (NÜB) tagjai kinyilvánítjuk azon szándékunkat, hogy részletekbe menően megismerhessük a médiában Sorsok Háza néven emlegetett létesítmény tartalmi koncepcióját. A Horthy-rendszer egykori üldözöttjeiként a nyilvánosság előtt hangot adunk továbbá azon jogos igényünknek is, hogy a Sorsok Háza leendő szakmai vezetése a mi véleményünket is vegye figyelembe az állandó tárlatok kialakításával kapcsolatban.

HOLOKAUSZT TÚLÉLŐK MINISZTERELNÖKHÖZ CÍMZETT NYÍLT LEVELE

Írta: Super User on . Beküldve: NÜB közéleti tevékenysége


A HOLOKAUSZT TÚLÉLŐK MINISZTERELNÖKHÖZ CÍMZETT NYÍLT LEVELÉNEK SZERKESZTETT VÁLTOZATA ÚJSÁGCIKK FORMÁJÁBAN IS MEGJELENT A NÉPSZAVA 2017. JÚLIUS 06-IKI SZÁMÁBAN „VAN KIT FÉLTENÜNK” CÍMMEL: A HOLOKAUSZT TÚLÉLŐK MINISZTERELNÖKHÖZ CÍMZETT NYÍLT LEVELÉNEK SZERKESZTETT VÁLTOZATA 

ÚJSÁGCIKK FORMÁJÁBAN IS MEGJELENT A NÉPSZAVA 2017. JÚLIUS 06-IKI SZÁMÁBAN „VAN KIT FÉLTENÜNK” CÍMMEL:


Mi, Auschwitz-Birkenau, Bergen-Belsen, Dachau, Lichtenwörth, Mauthausen, Strasshof, valamint a budapesti gettó túlélői, megdöbbenve szembesültünk azzal, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Horthy Miklós kormányzót kiemelkedő személyiségnek nevezte. Vártunk azzal, hogy megszólaljunk, mert reméltük azt, hogy e szavak pontosításra kerülnek. Sajnos hiába vártunk, ez igazából nem történt meg.

 


Miniszterelnök úr figyelmét felhívjuk: azzal hogy a kormányzó Bethlen István személyében olyan miniszterelnököt nevezett ki, akinek elismerhető szakmai tevékenysége volt, nem mentesíti a döntéshozót azon felelősség alól, ami az ország romba döntését és a mi deportálásunkat eredményezte.
Bethlen tevékenységét is lehetne árnyalni, de az őt követők közül – akiket szintén a kormányzó nevezett ki – többen hozzájárultak az ország pusztulásához, több százezer ember halálához. Gömbös kötötte az ország sorsát a náci Németországhoz, korlátozta az ellenzéket. Utóda, Darányi időszakában született meg az újabb és még keményebben korlátozó zsidótörvény. Az őt követő Imrédy ellehetetlenítette a sajtó tevékenységét, és meghozta a faji alapú zsidótörvényt. Teleki még tovább szigorította a zsidótörvényeket, létrehozta a munkaszolgálat intézményét. Öngyilkossága előtt Horthynak írt levelében jelezte a közelgő tragédiát. Bárdossy hadat üzent a Szovjetuniónak, pedig Kristóffy nagykövet tájékoztatta a szovjet javaslatról: maradjon az ország semleges és akkor Erdély kérdésében Magyarország mellé állnak. Ezt követően üzent hadat Angliának és az USA-nak is. Hivatali ideje alatt gyűjtöttek össze 19426 embert, 1941 júliusában deportálták őket Kamenyec-Podolszkijba és lőtték őket tömegsírba. 1942-ben Újvidéken több ezer zsidót és szerbet lőtt a Dunába a magyar csendőrség és katonaság. Ebben az időben született meg a zsidó tulajdonok kisajátításáról szóló törvény. És ekkor már mind a kormányzó, mind pedig a miniszterelnöke tudott a „végső megoldás” lényegéről.
Azzal, hogy a 1944. márciusi német megszállás után a kormányzó a helyén maradt és Sztójay Dömét, aki meggyőződéses náci, Hitler-hívő és antiszemita volt, kinevezte, törvényessé tette az új rendet, szabad kezet adott a zsidókérdés „megoldására”. A deportálás feladatára külön államtitkárokat nevezett ki Endre László és Baky László személyében. Hagyta, hogy korábbi politikus társait, képviselőket tartóztassanak le. És ő volt az, aki kinevezte Szálasit.
A miniszterelnök hivatkozása olyan, mintha azt mondanánk, hogy Sztálin II. világháborús tevékenysége (együttműködés a szövetségesekkel, ami a nácik legyőzésével járt, és hozzájárult ahhoz, hogy mi túlélők legyünk) miatt el lehetne felejteni az ő borzasztó diktatúráját, vagy akár Rákosit, a háború utáni helyreállításban elvégzett tevékenységéért neveznénk kiemelkedőnek.
Mi már nem félünk, de féltjük gyermekeinket, unokáinkat, dédunokáinkat, mert mi átéltük azt, hogy a szalonzsidózás hogyan vezetett a gázkamrákba.
Mi, holokauszt túlélők, a NÜB - Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületének tagjai nevében kérjük a miniszterelnököt, revideálja álláspontját, hogy ebben a Horthy szobrokat állító, szabadcsapatok által garázdálkodó, idegengyűlölő világban ne legyen megint tragédia.

Drucker Tibor (Strasshof), Forgács János (Auschwitz), Geiger Tibor (Gettó), Harsányi Iván (Gettó), dr. Jeney Sándorné (Bergen-Belsen), dr. Kárpáti Pál (Gettó), Kende János (Gettó), Kovács Györgyné (Lichtenwörth), dr. Lebovits Imre (Mauthausen), Lebovits Éva dr. (Gettó), Miklósi Imre (Strasshof), dr. Misurné dr. Gerő Zsuzsa (Bergen-Belsen), Réti Józsefné (Gettó), Sándor György (Strasshof), Szegő Katalin (Nemzetközi Dachau Bizottság tagja).
http://nepszava.hu/cikk/1133915-van-kit-feltenunk
A nyílt levél eredeti szövege:
Dr. Orbán Viktornak
Magyarország Miniszterelnökének
Miniszterelnök Úr!

Mi, Auschwitz-Birkenau, Bergen-Belsen, Dachau, Lichtenwörth, Mauthausen, Strasshof, valamint a budapesti gettó túlélői, megdöbbenve szembesültünk azzal, hogy Ön Horthy Miklós kormányzót kiemelkedő személyiségnek nevezte. Vártunk azzal, hogy megszólaljunk, mert reméltük azt, hogy e szavak pontosításra kerülnek. Sajnos hiába vártunk.
Miniszterelnök Úr! Azzal hogy a kormányzó Bethlen István személyében olyan miniszterelnököt nevezett ki, akinek elismerhető szakmai tevékenysége volt, nem mentesíti a döntéshozót azon felelősség alól, ami az ország romba döntését és a mi deportálásunkat eredményezte.
Bethlen tevékenységét is lehetne árnyalni, de az őt követők közül – akiket szintén a kormányzó nevezett ki – többen hozzájárultak az ország pusztulásához, több százezer ember halálához. Gömbös kötötte az ország sorsát a náci Németországhoz, korlátozta az ellenzéket. Utóda, Darányi időszakában született meg az újabb és még keményebben korlátozó zsidótörvény. Az őt követő Imrédy ellehetetlenítette a sajtó tevékenységét, és meghozta a faji alapú zsidótörvényt. Teleki még tovább szigorította a zsidótörvényeket, létrehozta a munkaszolgálat intézményét. Öngyilkossága előtt Horthynak írt levelében jelezte a közelgő tragédiát. Bárdossy hadat üzent a Szovjetuniónak, pedig Kristóffy nagykövet tájékoztatta a szovjet javaslatról: maradjon az ország semleges és akkor Erdély kérdésében Magyarország mellé állnak. Ezt követően üzent hadat Angliának és az USA-nak is. Hivatali ideje alatt gyűjtöttek össze 19.426 embert, 1941.júliusban deportálták őket Kamenyec-Podolszkijba és lőtték őket tömegsírba. 1942-ben Újvidéken több ezer zsidót és szerbet lőtt a Dunába a magyar csendőrség és katonaság. Ebben az időben született meg a zsidó tulajdonok kisajátításáról szóló törvény. És ekkor már mind a kormányzó, mind pedig a miniszterelnöke tudott a „végsőmegoldás” lényegéről.
Azzal, hogy a 1944. márciusi német megszállás után a kormányzó a helyén maradt és Sztójay Dömét, aki meggyőződéses náci, Hitler-hívő és antiszemita volt, kinevezte - törvényessé tette az új rendet, szabad kezet adott a zsidókérdés „megoldására”. A deportálás feladatára külön államtitkárokat nevezett ki Endre László és Baky László személyében. Hagyta, hogy korábbi politikus társait, képviselőket tartóztassanak le. És ő volt az, aki kinevezte Szálasit.
Miniszterelnök úr! Az Ön hivatkozása olyan, mintha azt mondanánk, hogy Sztálin II. világháborús tevékenysége (együttműködés a szövetségesekkel, ami a nácik legyőzésével járt, és hozzájárult ahhoz, hogy mi túlélők legyünk) miatt el lehetne felejteni az ő borzasztó diktatúráját, vagy akár Rákosit, a háború utáni helyreállításban elvégzett tevékenységéért neveznénk kiemelkedőnek.
Mi már nem félünk, de féltjük gyermekeinket, unokáinkat, dédunokáinkat, mert mi átéltük azt, hogy a szalonzsidózás hogyan vezetett a gázkamrákba.
Miniszterelnök úr! Mi, holokauszt túlélők, a NÜB - Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületének tagjai nevében kérjük, revideálja álláspontját, hogy ebben a Horthy szobrokat állító, szabadcsapatok által garázdálkodó, idegengyűlölő világban ne legyen megint tragédia.
Drucker Tibor (Strasshof) Forgács János (Auschwitz) Geiger Tibor (Gettó) Harsányi Iván (Gettó) dr. Jeney Sándorné (Bergen-Belsen) Juhász Béláné (Gettó) Kárpáti Pál dr. (Gettó) Kende János (Gettó) Kovács Györgyné (Lichtenwörth) Lantos Péterné (Gettó) Lebovits Imre dr. (Mauthausen) Lebovits Éva dr. (Gettó) Miklósi Imre (Strasshof) dr. Misurné dr. Gerő Zsuzsa (Bergen-Belsen) Réti Józsefné (Gettó) Sándor György (Strasshof) Szegő Katalin (a Nemzetközi Dachau Bizottság tagja)