NÜB Közgyűlés 2023
„Olyan emlékezetpolitika kell, hogy egyszer mindenki szembesüljön a rémtettekkel”
– A holokauszttúlélők és azok közvetlen leszármazottai még igénylik, hogy emlékezzünk, de mások részéről sajnos egyre formálisabbak ezek az események – hangzott el a „NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete minap megtartott közgyűlésén. Az ülésen dr. Schiffer János elnök beszámolt a 2022-ben végzett munkáról, a tavalyi költségvetés teljesüléséről és az idei büdzsé tervezetéről. Napirenden kívül Csepeli György és Papp Richard adott tájékoztatást a holokauszt magyarországi helyi emlékezetéről szóló kutatásról.
– Amit bizonyosan tudunk a 21. századról, és ez egyik legfontosabb jellemzője, hogy ez az a század, amikor meg fognak halni a holokauszt túlélői. Mindenki. Ez megváltoztatja a világot, megváltoztatja a nyelvet, a beszédet, legalábbis a világnak azon pontjain, ahol beszélnek a holokausztról, ahol ez emberi téma. Ez a 21. század nyelvének nagy kérdése: elfelejteni akarjuk-e, vagy pedig, ha nem is megérteni, de megtartani Auschwitzot szörnyű emberi mivoltában – idézte Esterházy Péter írót elnöki beszámolójában dr. Schiffer János, a „NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete vezetője a szervezet napokban megtartott közgyűlésén. Hozzátette: Esterházy szavai üzenetértékűek, s ezt az üzenetet az egyesület alapokmányában kellene rögzíteni.
Mint az elnök fogalmazott: „az elmúlt években a megemlékezések, az emlékutak tapasztalataim szerint a felejtés irányába mutatnak. Egyre kevesebben vagyunk, egyre kevesebb helyre jutunk el. A túlélők és azok közvetlen leszármazottai még igénylik, hogy menjünk el és emlékezzünk, de mások részéről egyre formálisabbak ezek az események”.
Erre példaként elmondta: a sátoraljaújhelyi börtönlázadás emlékére szervezett eseményre csak a NÜB tagjai mentek el, és a Szolnoki Cukorgyár falán elhelyezett emlékfalnál rendezett megemlékezésen is csak a NÜB tagjai vettek részt, rajtuk kívül egy-két helyi lakos volt jelen a megemlékezésen. Dr. Schiffer János kijelentette: olyan emlékezetpolitikára lenne szükség, amely azt tűzi ki célul, hogy életében legalább egyszer mindenki szembesüljön a történelem ezen rémtetteivel.
Elmondta azt is: szerinte nem jó, ha zsinagógában szerveznek holokauszt-megemlékezést, mert ebből úgy tűnhet a társadalom számára, hogy a holokauszt a zsidók magánügye. „És ezt nem lehet hagyni, mert ennek az egész társadalom ügyének kellene lennie” – tette hozzá.
Kifejtette: „erősödik a szélsőségek és a nacionalisták hangja Európában, figyelmeztető jel, hogy a pápa látogatására hivatkozva terrorista kap kegyelmet, ennek üzenete van, ami kicsit nekünk is szól. Ezért az egyesületnek fő feladataként az emlékezet hangját kell képviselnie a társadalom számára”.
A támogatásokról szólva dr. Schiffer János kiemelte: idén kevesebb támogatást kaptak, mint tavaly, de a MAZSÖK mellett a Mazsihisztől is érkezett támogatás elsősorban működésre. Mivel senki sem hirdet meg emlékutakra pályázatot, ezért kérdéses, hogy tudnak-e a jövőben emlékutakat szervezni egykori koncentrációs táborokhoz. A mauthauseni emlékútra itthonról nem kaptak támogatást, de Németországból sikerült támogatást szerezni.
– Az emlékutak költsége tetemes, amit a tagdíjbevételekből nem tudunk fedezni. Próbáltam további forrásokat szerezni, ami eddig sikertelen volt, ezért keresünk újabb támogatási lehetőségeket – mondta az elnök.
Tájékoztatta a tagságot, hogy a horthyligeti emlékhely kialakítása folyamatban van, várhatóan az idén sor kerül az emlékhely avatására.
A közgyűlés elfogadta az elnöki beszámolót. Napirenden kívül Csepeli György és Papp Richard tájékoztatta a tagságot arról a kutatásról, amely „Csak az van, ami nincs”– A holokauszt helyi emlékezete a mai Magyarországon címmel.
Az egyesület a közgyűlésen új felügyelőbizottságot választott: a következő öt évre Angyal Gyuláné, dr. Márvány Veronika és dr. Solt Katalin lesznek a testület tagjai. A felügyelőbizottság elnökévé dr. Solt Katalint választották meg.
Kácsor Zsolt
Mazsihisz.hu