Szolnoki zarándokút 2018. június 17.

Írta: Super User on . Beküldve: Emlékőrzés

Csaknem teljes busznyi utas gyűlt össze a Corvin előtti találkozón. Jó társaság szállt buszra. Egy rövid pihenővel utaztunk tovább Abonyba, ahol egy kellemes vendéglőben már vártak minket finom – előre megrendelt – ebéddel. Minden – Lantos Péternének, Ibikének köszönhetően - pontosan meg volt szervezve. Csaknem teljes busznyi utas gyűlt össze a Corvin előtti találkozón. Jó társaság szállt buszra.

Emlékeztető a 2018. március 22-i zarándokútról-

Írta: Super User on . Beküldve: Emlékőrzés

2018. március 22-én a NÜB tagjainak 35 fős csoportja elindult Sátoraljaújhelyre, hogy résztvegyenek és méltóképpen megemlékezzenek, az 1944 évi antifasiszta börtönlázadás emléknapja alkalmából szervezett rendezvényen. 
Megérkezésünk után, a Sátoraljaúlyhelyi Börtön és Fegyház képviselője fogadta a csoportot, majd lesétáltunk a Hősök teri emlékkert-hez, ahol azok emlékére állitottak emlékművet, akik a börtönben fogolyként, a népek szabadságáért, a fasiszta rombolás és barbárság elleni harcban,  1944. március 22-én életüket áldozták.
Az emlékkertben 62 áldozat névtábláját helyezték el, melyekre 1-1 szál szekfüt helyeztünk el. A kissé hűvös időben 9 nemzet zászlaját lobogtatta a szél, és 9 koszorú várt elhelyezésre.

Beszámoló a 2018. május 28. zarándokútról Strasshofba

Írta: Super User on . Beküldve: Emlékőrzés

A NÜB szervezésében  2018. május 28-án 31 fő Strasshofba ment zarándokútra, megemlékezni az átmeneti tábor életéről.

1944-ben 5 szerelvény érkezett: Baja, Debrecen, Szolnok, Szeged, közel 15 ezer zsidó túlélővel, családostul.

A megemlékezésen Strasshof Polgármestere, valamint magyar követünk szólt az akkori időkről. A város sokat tett, hogy az emlékezés az ott élő utódok számára ismert maradjon. 

A NÜB Alapítványa és annak vezetője Frisch György elmondta, hogy emlékezni jöttünk és szeretné, hogy az utódok soha ne felejtsenek. Siófalvi Márta, Láng Ferenc szolnoki túlélők is méltatták az akkori helyzetüket.

Utána az emlékoszlopnál koszorúsztunk és kimentünk a városi temetőbe, ahol az ismeretlen elhurcoltak maradványai voltak eltemetve. Itt is letettük a koszorút és 1-1 szál vörös szegfüt.

Utunk végén megálltunk a mosonmagyaróvári zsidó temetőnél és megkoszorúztuk a megölt és itt eltemetettek maradványait. Nagyon megrázó és szomorú volt az élmény. 

Csillag György